A The New York Times cím? amerikai napilap helyszíni beszámolója a NATO-légitámadás során lebombázott moravai hídon szerencsétlenül járt vonat utasainak tragédiájáról, Steven Erlanger szerbiai tudósítása alapján.

A negyedik hete tartó koszovói konfliktus nemcsak a menekültek elhelyezésének problémája elé állította a Jugoszláviával szomszédos országokat, de közvetlen gazdasági hatásai a Balkán minden országában érezhetők.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eltökélten folytatja katonai akcióit a jugoszláv erők ellen, amit a térségbe vezényelt újabb NATO harci repülők is bizonyítanak. A koszovói válság lehetséges kimeneteléről kérdeztük Dérer Miklóst, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárát.

Patthelyzet alakult ki Koszovóban. Nemcsak azért, mert nehéz az ügyet megoldani, hanem azért is, mert ha a koszovói albánok ezek után megkapják az autonómiát, akkor az úgy tűnhet, hogy érdemes fegyverrel harcolni a kisebbségi jogokért. Ugyanis a szerb–albán kisebbségi vitában mindkét fél fegyverhez nyúlt. Ez az észak-ír, palesztin és kurd "fegyveres" kisebbségvédelmi politika elismerését és egyfajta legitimációját is jelenti, egyben a békés határontúli magyar kisebbségvédelmi technikák kvázi elutasítását is – hangzott el azon a fórumon, melyet az MSZP Közép- és Kelet-Európai Tagozata szervezett.

"Dögevés és életveszély." Így minősítette lapunknak Bársony András, az Európa Tanács tagja annak sejtetését, hogy a háborút követően esetleg szóba kerül a magyar szempontokat is figyelembe vevő balkáni határrevízió. Csurka István, a MIÉP elnöke ugyanis a héten félreérthetetlen kérdéssel fordult a kormányhoz: mi lesz "jogos sérelmeinkkel" a koszovói háború után?

Nagy várakozások előzték meg Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök amerikai látogatását. A kormányfő azzal az eltökélt szándékkal érkezett, hogy élét veszi az egyre növekvő feszültségnek a két ország között. Teszi pedig ezt eddig sohasem remélt kereskedelmi engedményekkel, no meg a többi kínai vezetőtől elütő jó humorával.

"Törökország újból Eurázsia vezető hatalmává kíván válni, mind gazdasági, mind pedig politikai téren, hogy betöltse azt a vákuumot, amely az Adriától a Himalájáig terjed" – nyilatkozta egy olajipari konferencián Ismail Cem török külügyminiszter. Törökországnak a Szovjetunió összeomlása óta a közép-ázsiai térségben megszerzett befolyása újabban a Balkánon is jelentős mértékben emelkedett, amit Ankarának a politikai életben történő nagyobb szerepvállalására kíván felhasználni.

Afganisztán határán amerikai katonai különítmények állnak lesben annak reményében, hogy végre elfogják Oszama bin Ladent, a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek ellen tavaly augusztusban elkövetett terrorcselekmények szervezésével gyanúsított szaúdi multimilliomost – írja a The New York Times. A Laden utáni hajtóvadászat kimenetele azonban attól függ, hogy kiadják-e őt afgán támogatói, a tálibok.

Pakisztán már két ízben is válaszolt a múlt vasárnapi indiai rakétakísérletre, amely ismét lángra lobbantotta a két ország között zajló fegyverkezési versenyt. A helyzet komolyságát jelzi, hogy mostanra mindkét ország rendelkezik olyan rakétával, amely képes a szomszéd nemzet bármely részére eljuttatni nukleáris robbanófejeket.

Ismét fellángolhat a hazai maffiaháború Seres Zoltán kivégzése nyomán. Amennyiben ugyanis bűnözői csoportok állnak a brutális gyilkosság hátterében, a néhány hetes gyász leteltével megindul a harc Seres érdekeltségeinek megszerzéséért – vélik a téma szakértői.

A parlament keddi ülésnapján a kisgazdák két alkalommal is leszavazták Deutsch Tamás sportminiszter válaszát, melyet a magyar labdarúgás ügyében feltett kérdésekre adott. Ezek után a nagyobb koalíciós párt szintén élt az "el nem fogadás" eszközével a vidékfejlesztési miniszterrel szemben: leszavazták Torgyán Józsefet. A résztvevők és az elemzők szerint inkább csak villongásoknak lehet nevezni ezeket az ügyeket, mintsem komoly koalíciós feszültségnek.

Az ellenzéknek komoly fenntartásai vannak a kormány közoktatásról szóló törvénymódosítási tervezetével szemben. Pokorni Zoltán parlamenti magatartását ezen véleményük nyilvánosság elé tárása ellen intézett tudatos akadályozásnak tartják. A miniszter tudniillik másfél órán keresztül beszélt a közoktatási törvény vitájának folytatásán, és ezzel sikerült a témára szánt összes időkeretet egymagának kitöltenie.

Minden alapot nélkülöznek azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a TV3 jelenéről vagy jövőjéről a tv2 magyarországi vezetése dönthetne – tudatta közleményben a TV3. Mint ismeretes, a tv2 és a TV3 legnagyobb tulajdonosai, az SBS Broadcasting SA és a Central European Media Enterprises Ltd. egyesültek. Pintér Dezső, a tv2 csatornát működtető MTM–SBS Televízió Rt. elnöke a külföldi tulajdonosok bejelentése után az MTI-nek úgy nyilatkozott: a TV3 jövőjének alakulása nagymértékben függ a tv2 menedzsmentjének közeljövőben várható állásfoglalásától. A TV3 közleménye ellenben leszögezi: mindaddig, amíg az egyesülés jogilag ténylegesen megtörténik, az SBS és a CME, valamint leányvállalataik önállóan működnek. "Az egyesüléssel létrehozandó új vállalat üzletpolitikáját, ezen belül az egyes országokban követendő üzleti stratégiát az új vállalat új, közös vezetése fogja kidolgozni" – írják. Több napilapban az jelent meg, hogy vélhetően tematikus – például sport, gyermek vagy pop – adóvá válik a TV3. Egyes lapinformációk szerint erről a tv2 menedzsmentje dönt majd. Pintér Dezső, az MTM–SBS Televízió Rt. elnöke ugyancsak nyilatkozatban reagált a TV3 kijelentéseire: "A TV3 a CME vezetősége képviselőjének tiltakozása ellenére adta ki közleményét." Hangsúlyozta: a tv2 és a TV3 tulajdonosai, az SBS és a CME közötti tranzakcióról az SBS igazgatótanácsa döntött. A két társaság egyesülését a közgyűlésnek kell majd jóváhagynia, ez a testület a közeljövőben ülésezik." A CME beolvad az SBS-be, és nem lesz új menedzsment az SBS-nél" – jelentette ki Pintér Dezső, cáfolva a TV3 közleményében foglaltakat. (MTI–Hetek)